Élet az OKJ után!

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendszere a 2020-as évek elején végleg megszűnt – az utolsó, még OKJ szerinti vizsgák kifutási határideje 2022. december 31. volt. Helyét az államilag elismert képzések esetében egy teljesen új, kétpilléres struktúra vette át, amely a Szakmajegyzékre, valamint a Szakképesítésekre épül.

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogyan működik a felnőttképzés és a szakmaszerzés az OKJ utáni időszakban.

A korábbi több mint 700 OKJ-s szakképesítés helyett a kínálat letisztult, és két fő, valamint egy harmadik, köztes kategóriára oszlott:

A legnagyobb változás az intézményrendszer felépítését és a képzési időt érinti:

• Alapszakmát kizárólag iskolarendszerben (állami vagy alapítványi fenntartású iskolákban) lehet tanulni. Felnőttként ez általában esti vagy hétvégi tagozaton, rugalmas formában történik.
• Szakképesítést és részszakmát a magán felnőttképzőknél (vállalkozásoknál) is meg lehet szerezni. Ezek a képzések rövidebbek (jellemzően pár hét időtartamúak), rugalmasabban ütemezhetőek, és sokszor legalább részben személyes jelenlétet nem igénylő – azaz online – kontaktórás vagy akár e-learning formában is elvégezhetők.

Az oktatás és a vizsgáztatás teljesen elvált egymástól a pártatlanság érdekében:

• Tanúsítvány: A képző intézmény a tanfolyam végén csupán egy tanúsítványt állít ki, mely a képzés eredményes elvégzését igazolja.
• Képesítő vizsga: A hivatalos, államilag elismert képesítő bizonyítványt kizárólag független, akkreditált szakképzési vizsgaközpontokban lehet megszerezni, egy külön vizsga sikeres letételével.

Két fontos altípust érdemes megkülönböztetni:

Jogszabály által előírt, de nem államilag elismert képzések

Amennyiben egy képzést jogszabály ír elő, de nem tartozik az államilag elismert képzések közé, úgy az adott képzésért felelős állami szervek, hatóságok által – jellemzően külön jogszabályokban vagy egyéb szabályzatokban – meghatározott követelményeknek kell megfelelniük a felnőttképző intézményeknek. (Például engedéllyel kell rendelkezniük az adott képzés szervezésére.)

Tipikus ilyen képzések:

• Tűzvédelmi szakvizsga tanfolyamok
• Közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelésére jogosító képesítésre felkészítő szaktanfolyamok (pl. targoncavezetői szaktanfolyam)

Sem jogszabály nem írja elő, sem nem államilag elismert képzések

Amennyiben egy képzést jogszabály nem ír elő és nem is tartozik az államilag elismert képzések közé, úgy azt lényegében bármely, a Felnőttképzők nyilvántartásában szereplő vállalkozás szinte teljesen szabadon folytathat. Mindössze:

• egy képzési programmal kell rendelkezni az adott képzés kapcsán, és
• az alapvető felnőttképzési, valamint fogyasztóvédelmi szabályokat kell betartani.

Szinte végtelen témájú képzés kidolgozása lehetséges ebben a kategóriában.