Rólunk

• 1991: Az indulás. Az ADU Oktatási Központot Sepsi Zsigmond mérnök-tanár alapította. A történet a Csepel Művek privatizációjának és átalakulásának időszakára nyúlik vissza. Miután a nehézipari óriásvállalat darabjaira hullott, hatalmas piaci igény mutatkozott a munkanélkülivé vált felnőttek átképzésére és a piacgazdasághoz szükséges új szakmák oktatására.
• Kezdeti profil. Az intézmény kezdetben felnőttoktatásra és államilag finanszírozott munkaerő-piaci átképzésekre szakosodott, különösen a pénzügyi, kereskedelmi, ügyviteli és informatikai területeken.
• 1995: Az alapítvány létrejötte. A szervezet alapítványi formát öltött, és létrehozták az ADU Vállalkozói Szakközép- és Szakiskolát, amellyel megnyílt az út a fiatalkorúak nappali tagozatos szakképzése előtt is.

• Központi campus Csepelen. Az iskola bázisa Csepelen, a Táncsics Mihály utca 78. szám alatti épületkomplexumban alakult ki, de a gyakorlati oktatáshoz saját tanműhelyeket (pl. fodrász- és vendéglátóipari egységeket) is létrehoztak a kerület különböző pontjain (pl. Árpád utca, Gyepsor utca).
• Profilbővülés. Az iskola struktúrája folyamatosan bővült: a szakképzés mellett elindult a 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, valamint a két tanítási nyelvű képzés is. A paletta a kézműves szakmáktól (szakács, cukrász, fodrász) az építőipari gépkezelő és a fémipari (NC-CNC) képzésekig terjedt.
• Elismerések. 2001-ben az intézmény megkapta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által adományozott „A főváros gazdaságáért" díjat. Ebben az időszakban indultak el az első komolyabb nemzetközi (Erasmus és egyéb uniós) partnerségi programjaik is.

• Régiós jelenlét. Bár a központ mindvégig Csepel maradt, az ADU módszertana és képzési hálózata az évek során országossá nőtte ki magát, és Magyarország több régiójában is indítottak kihelyezett vállalati és felnőttképzéseket.
• Integrált rendszer. Az ADU sikere abban rejlett, hogy egyetlen integrált rendszeren belül tudta kiszolgálni a tanköteles korú fiatalokat (gimnázium, technikum), a szakmát váltani akaró felnőtteket, valamint a specifikus tudást kereső vállalkozásokat.

Az ADU Csepel története kiváló példája annak, hogyan tudott egy magánkezdeményezésű iskola rugalmasan alkalmazkodni a Csepel Művek megszűnése utáni ipari űrre, majd a folyamatosan változó hazai szakképzési és OKJ-rendszerekhez.

Az elmúlt évek gyökeres változást hoztak az ADU Oktatási Központ életében: a korábbi integrált magániskolai struktúra a felnőttképzési és közoktatási reformok miatt teljesen átalakult. Az intézmény csepeli bázisa és a különböző képzési ágak külön utakra léptek.

Az iskola fenntartóváltása: Bocskai István Református Oktatási Központ

A legnagyobb strukturális változást az jelentette, hogy az egykori ADU csepeli középiskolai és technikumi képzéseit, valamint a Táncsics Mihály utca 78. szám alatti központi iskolaépület működtetését átvette a Bocskai István Református Oktatási Központ (BIROK).

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csepeli campuson a nappali és esti középiskolai oktatás (gimnázium, technikum) egyházi fenntartásba került, és ezen a néven működik tovább, megőrizve a korábbi szakképzési profilok jelentős részét.

A felnőttképzés és a vizsgáztatás kettéválása

Ahogy az OKJ megszűnése utáni új rendszer megkövetelte, a tiszta piaci felnőttképzési láb teljesen önállósodott. Az ADU márkanév ma elsősorban a tanfolyamok és a független vizsgáztatás területén él tovább:

• ADU Oktatási és Vizsgaközpont: Az intézmény felnőttképzési ága ADU Oktatási és Vizsgaközpont Kft. néven működik tovább. Mivel az új jogszabályok szerint a képző és a vizsgáztató nem lehet ugyanaz a cég, az ADU akkreditáltatta magát hivatalos, független vizsgaközpontként is.
• Fő profilunk jelenleg a felnőtteknek szóló, rövidebb idő alatt elvégezhető gépkezelői szaktanfolyamok (pl. targonca-, emelőgép-, földmunkagép-kezelő), gépészeti és villamosipari képzések (kazánkezelő, kazángépész, hűtő, klíma, hőszivattyú berendezés szerelő képzések, villamos alállomás, villámvédelmi felülvizsgáló stb.), valamint a különböző ipari és hatósági engedélyekhez kötött vizsgák szervezése — mint például nyomástartó edény gépész, nyomástartó berendezés kezelő, gázszerelő kötelező továbbképzések vagy villamos biztonsági felülvizsgáló vizsgák.